"Halál a zsidókra" - egy tanya neve Franciaországban

317 329 Death to the Jews – La Morte aux Juifs

A Centre-Val de Loire (ejtsd: szantrövaldöloár) megyének a Loiret (ejtsd: loáré) járásában a La Morte aux Juifs (Halál a zsidókra) –  (ejtsd: lámortózsüif) nevet viseli egy tanya a Louzoueri (ejtsd: luzueri) út mellett. Közigazgatásilag Courtemaux (ejtsd: kurtömó) faluhoz tartozik.

A név a közeli Chantecoq (ejtsd: sántökok) faluban történt pogrom emlékét őrzi, mely „Jó János” (Jean le Bon - ejtsd: zsánlöbon) király (1319-1364) alatt történt 1353-ban. Már apja – IV. Valois Fülöp (1293-1350) – az 1340-es években igazságot szolgáltatott azokkal a zsidókkal szemben, akik a kínzások alatt bevallották, hogy megmérgezték a kutakat Buis –les Baronnies, Valence, La Tour-du-Pin, Pont de Bellevoisin-ben. Közép-Franciaország csaknem minden tartományában pogromokat rendeztek, volt, ahol 6000 zsidót öltek meg.

Jean le Bon idejében a 100 éves háború nyomorba döntötte az országot, amihez hozzájárult a sok millió áldozatot szedő nagy pestisjárvány. Mivel a király nemcsak vereséget szenvedett az angoloktól, hanem még a fogságukba is esett, politikai válság kapott lábra. A párizsi nép és a vidéki parasztság elégedetlensége éhség- és nyomorlázadásba torkollt: - fellázadtak nemes uraik ellen és megtámadták azok családjait, megerőszakolták asszonyaikat. Kezdetét vette a középkor egyik legnagyobb parasztlázadása (a Jacquerie. Ejtsd: zsákri).

Courtemaux, Chantecoq és vidékének birtokosa – 1328-ban Bourgogne Jeanne (ejtsd: burgony zsánn), a Valois – dinasztia rokona, később a navarrai király - feltehetően a háborús viszonyok miatt -  úgy döntött, hogy megemeli a mindenki számára kötelező, külön-adókat. A zsidók azonban ennek a megfizetését nem vállalták, hivatkozással sajátos vallási előírásaikra. Viszont a rájuk kivetett adót is a helybelieknek – nem zsidóknak – kellett volna megfizetniük. Nem voltak előnyös helyzetben a pénzkölcsönzésből üzletelő zsidók sem. Ennek az eredménye lett az, hogy fellázadtak ellenük is és több, mint 50 zsidót megöltek ezen a településen.

A parasztlázadást végül a nemesi hadak leverték és rettenetes bosszút álltak a lázadókon.
A zsidókat pedig VI. Károly király 1394-ben kitiltotta Franciaországból.

Először a Rasszizmus és Antiszemitizmus Elleni Liga fordult az állami szervekhez a tanya nevének a megváltoztatása ügyében. Akkor többen megpróbálták a nevet másképpen kiolvasni (La mare aux Juifs, La Marais aux Juifs / = zsidómocsár/, Marc aux Juifs / = zsidó márka/), mondván, hogy egyszerűen elírták valamikor, de ezek a próbálkozások nem jártak sikerrel. Azért sem, mert az 1775-ben nyomtatott  Cassini – térképen tisztán olvasható, hogy Ozon Péter birtokos településének  ez a neve: La Morte aux Juifs.

1977-ben és 1980-ban megpróbálták a lakosságot rávenni arra, hogy önként változtasson nevet, de ez nem sikerült: ők a történelmi név mellett maradtak, aminek szerintük nincs köze semmilyen, 20. századi, ordas eszméhez.

318 1993-ban azonban az állami szervek elvették a tanya névhasználatát azzal, hogy közigazgatásilag összevonták Courtemaux faluval. Postai címük a „Louzoueri út” lett. A tanya neve azonban megmaradt, még ha hivatalosan nem is használták. Ezért a Wiesenthal Intézet 2014-ben nyomást gyakorolt a település vezetésére, hogy változtasson nevet. A lakosság a javaslatot visszautasította azzal, hogy az antiszemitizmus vádja nevetséges a névhasználat miatt. A belügyminiszter, az államtanács döntött arról, hogy a la Morte aux Juifs helyett a tanya hivatalos neve ezentúl: La Mare-aux-Geais ( = Szajkómocsár - Ejtsd: lámárózsez). Ezt a nevet 1982-ben találták ki.

Az országos, sőt a nemzetközi sajtóban is vita bontakozott ki arról, hogy át kell-e keresztelni a település nevét? A többnyire liberális sajtó a Wiesenthal Intézet érvelését tolmácsolta: - hogyan lehet ilyen neve egy településnek Franciaországban, amely 70 éve felszabadult a nemzeti szocializmus alól és hogy-hogy nem veszik észre, mennyire sokkoló ez az elnevezés?

330 Kevesebbet közöltek a helybeliek véleményéből, miszerint ez az elnevezés mindig létezett, visszamutat a középkorra, vagy még régebbre, ezért tiszteletben kell tartani. Kifejezték ragaszkodásukat – még 2014-ben is – hogy akár nem hivatalosan, de megőrzik a település nevét, mert az a település történetének egy fontos eleme. (Madame Marie-Elisabeth Secretand, Courtemaux polgármester asszonya)319

Rousso Henri és Conan Eric történészek abszurdnak minősítették ezt az átpolitizált vitát, amit semmiképpen sem lehet összefüggésbe hozni a tegnapi vagy mai fasizmussal. Ugyanakkor liberális újságírók azt fejtegették, hogy a név, mint jelszó, zsidógyűlöletet és gyilkos indulatot generál. Attól félnek, mi lesz, ha Párizs utcáin ezt kiáltják? Volt, aki javasolta, hogy építsenek emlékhelyet az egykori zsidó áldozatoknak.

A Neten hozzászólók többsége nem támogatta a névváltoztatást és kifejezték értetlenségüket amiatt, hogy miért kell egy tanya nevéből ekkora ügyet csinálni? Vagy: a palesztin népirtás, gyerekek lemészárlása százával, miért nem probléma és miért probléma egy francia tanya ősi elnevezése?

Közben napvilágra került, hogy tucat hasonló településnév van Franciaországban: „Halál a törökre”, „Halál a vadállatra”, „Halál az asszonyokra”, „Halál a férfiakra”, „Halál a szakállasokra”, „Halál a csuhásokra”, stb., stb. – vajh ezeket is meg kellene változtatni?

2014-ben Castrillo  Matajudios ( = Castrillo öli a zsidókat, Öld a zsidót) településen Észak-Spanyolországban ugyancsak népszavazás volt a névváltoztatásról és a többség az 52 szavazóból elfogadta, hogy az új név „Mota de Judios” ( = Zsidóhalom) legyen, mivel a név a spanyolországi inkvizíció zsidóüldözését idézi fel.

No votes yet