„Egy irgalmatlan nagy görbe orr, felette éles szemek, alatta ravasz ajkak mosolya, beárnyékolva két dugóhúzószerű hajfonat által, ezer rongyba foszló antic öltözet - valóságos mozaik - két sáros lábon ingó görbe hát, pintli és síp… ez a zsidó.”

— (Ónody Géza: Tiszaeszlár)

 

AHNSZ – IV. ALKOTMÁNYJOGI KONFERENCIA

Budapest, 2023. február 25.

Az Alkotmány Helyreállító Nemzeti Szövetség szervezésében és a hazai civil mozgalmak támogatásával kerül megrendezésre a IV. Alkotmányjogi Konferencia a magyar Történeti Alkotmányról és az állami legitimitás kérdéseiről.

Helyszíne: Budapest V. ker. Szabadság tér 2. – A Hazatérés Temploma Kossuth terem, I.emelet

Időpontja: 2023. február 25 10:00-18:00 óra között

Programja:

  • 10:00 Megnyitó
  • 10:15-13:00 előadások
  • 13:00-14:00 ebédszünet
  • 14:00-15:00 előadások
  • 15:00-16:00 Kerekasztal beszélgetés
  • 16:00-17:00 dr. Drábik János előadása

A nyílt konferencián meghívott jogászok és a civil társadalom képviselői fejtik ki véleményüket, a rendezvény az eddig elhangzottakat összegző kerekasztal-beszélgetéssel zárul.

Előadók: Dr Fiszter Zsuzsanna, Dr. Drábik János, Dr. Horváth Attila, Dr. Dienes Oehm Egon, Dr. Bene Gábor, Dr. Monostory Attila, Dr. Diviki Attila, Fáy Árpád

A rendezvényre meghívást kaptak a civil nemzeti oldal ismert szervezeteinek és mozgalmainak vezetői, tagjai, a MHM és a sajtó képviselői is

A rendezvény nyílt, a belépés ingyenes!

A konferencia mottója és fő kérdése: Helyreállítható-e a valódi alkotmányos rend az Alaptörvény segítségével?

„…mi visszaköveteljük ősi alkotmányunkat, mely nem volt ajándék, hanem kölcsönös szerződések által állapíttatott meg s a nemzet életéből fejlett ki; azon alkotmányt, melyet időnként a kor kivánatihoz mi magunk alkalmaztunk, s mi magunk akarunk ezentúl is alkalmazni; azon alkotmányt, melynek alapelveit századok szentesítették. Mellettünk jog és törvény állanak” Deák Ferenc

E konferenciákat elsősorban önrendelkezésünk visszaállítása, de a világban zajló háttérhatalmi változások és a hazánkban elterjedt téveszmék felerősödése is teszik leginkább szükségessé. Az eredetileg konföderációnak indult EU föderációvá válása, illetve az így kialakított központi irányítása belesodort minket is egy háborús helyzetbe, ami már létünket is veszélyezteti, ha nem teszünk ellene!

Az Alaptörvény teljes érvényességének a megkérdőjelezése egyre elterjedtebb, így ez már az állam bukását, illetve komoly káosz lehetőségét veti fel.

A közvetett demokráciára alapozott, részérdekű pártrendszer és a mindenkori kormányzatok túlhatalma –megfelelő fékek és ellensúlyok hiányában- újra és újra felveti a történelmünkben 1944-ig beváltan működő alkotmányos rend helyreállításának szükségességét. Az Alaptörvény, és módosításainak társadalmi elfogadottsága nem bír fontossággal a kormány részéről, a civil társadalom ki van rekesztve a mostanában újjáéledni látszó vármegyei autonómia rendjéből. Ráadásul az állam jogfolytonosságának kérdése is felmerül a civil mozgalmak körében, de a közbeszédben nem.

Az ún. „köztársaságot” létrehozó és a szovjet megszállás alatt működő pártok utódszervezetei pedig egy általuk vezetett, újabb „rendszerváltást” hirdetnek, és az Alaptörvény érvénytelenségére hivatkozva próbálnak ismét hatalomra jutni!

Mivel az Alaptörvény valóban nem lett a Történeti Alkotmány jogelveihez igazítva, így a konferencia sorozat céljai között szerepel ennek elméleti kidolgozása is. Mindezek a jelen történelmi helyzetben nagy jelentőséggel bírnak, sőt, a jövő nemzedékeinek érdekében is szükséges egy ilyen, tisztázó jellegű konferencia-sorozat.

A Szent Korona tana megőrző erejévé vált a magyar alkotmánynak, a magyar államiságnak, meghatározójává a magyar közjogfejlődésnek, de jelentősége nem akkor volt a legnagyobb, amikor a magyar nemzet jólétben és biztonságban élt, hanem akkor, amikor nehéz helyzetekbe került. Történelme legnehezebb helyzetein a Szent Korona segítségével lett úrrá a magyar nemzet... Megteremtője volt a nemzeti egységnek a magyar történelem legnehezebb, legdrámaibb helyzeteiben. És éppen azért, mert a Szent Korona a mindenkori politikai nemzet számára, a Szent Korona tagjai számára elsősorban a szabadságjogokat, a méltányosságot, illetve a jogbiztonságot jelentette, a Szent Korona országainak szabad polgárai természetszerűen övezték hálával, szeretettel, tisztelettel. Tisztelve szerették mindazok, akik a törvények, az Alkotmány megtartását nem érezték terhesnek, félve tisztelték azok, akik a törvényeket csak kényszerűségből tartották meg./ Kocsis István/

A Konferencia témakörei: 

1) Történeti Alkotmányunk alapelvei

2) Királyság, vagy köztársaság most a legitim államforma Magyarországon?

3) Mi lehetett a célja és milyen hatásokra született meg az 1989. évi XXXI. törvény? Miért csak módosította az 1949. évi XX-as törvényt, az „oktrojált” alkotmányt?

4) Milyen jogi lehetőséget lát arra, hogy visszatérjünk a történelmi magyar államok sorába? Álláspontja szerint mikor szakadt meg a jogfolytonosság, ma mely korszakok államaival jogfolytonos a magyar állam? Mi lehet a helyreállítás módja és lehetőségei?

5) Miben különbözik a magyar közjogi felfogás szerint az Alkotmány és az Alaptörvény, vagyis a „lex fundamentalis”? Pl. az Aranybulla minek minősíthető: szabadságlevélnek, alap vagy sarkalatos törvénynek, ill. királyi rendeletnek?

6) Miben nyilvánul meg a Szent Korona állameszme modernitása? Milyen módon képzelhető el annak gyakorlati használata és a mai korban való megvalósulásának milyen fokozatai, és hatása lehetséges?

7) A jogrendhez viszonyítva hol helyezkedik el az Alkotmány?

8) Az Alkotmány és az Európai uniós jog viszonya: felülírhatja-e az uniós jog a nemzeti jogot?

A rendezvény nyitott, melyre szeretettel várunk minden, a magyarság sorsa iránt elkötelezett érdeklődőt!

A konferenciára az MVSZ és a sajtó képviselői is meghívást kapnak.

Alkotmány Helyreállító Nemzeti Szövetség

Gurabi Csabáné /szervezés/
tel: 06 20 329 1964