„Ki fogja megoldani a magyarság problémáját? A következő nemzedék? Ne várjunk erre, mi vagyunk a következő nemzedék."
Levelemben szinte kizárólag azon szempontokkal foglalkozom, amelyeknek nem megfelelő figyelembevétele, mellőzése szerintem később jóvátehetetlen következményekkel járhat.
Javaslataim:
1. Az „új alkotmány" szóhasználat helyett az „alaptörvény" fogalmának visszahozatalát, visszahonosítását tartom jónak, mert az felel meg a több évszázados (inkább évezredes) magyarországi hagyománynak, a történeti alkotmány törvényekből és ( egyre kevésbé jelentős szokásokból) alakult szerves folyamatának
Prof. Dr. Torma András Intézetigazgató egyetemi tanár Miskolci Egyetem
Új Alkotmányt a Magyar Köztársaságnak[1]
Bevezetés
Az állami szerveződés több évezredes fejlődését figyelembe véve az állapítható meg, hogy a végrehajtó hatalmat megvalósító közigazgatás három sajátos (kifejezetten erre rendelt), de egymással szorosan összefüggő alkotóelemnek - a szervezetnek, a működésnek és a személyzetnek - az összessége.[2]
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék
A rendszerváltás óta a magyar közéletben időről időre felmerül egy új Alkotmány megalkotásának a gondolata.
Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Varga Zs. András:
Gondolatok Magyarország új alkotmányáról
--<<A kék hátterű szövegrészek Fáy Árpád megjegyzései: Itt kezdődik egy hozzászólás az alkotmányozáshoz. ez alatt a színvonal alatt csak a hivatali illetékesség pazarlásáról beszélhetünk.
Ebben az itt olvasható felfogásban még akár nemzetgyűlés is sorra kerülhet valahol a folyamat állomásaként. Ebben a megközelítésben kaphat értelmet annak felvetése, hogy a társadalomtudományok inspirálója lehet az alkotmányos gondolat, pontosabban az alkotmányosság mibenléte egyáltalán megfogalmazásra kerülhessen – érthetően és vitathatóan, megvédhetően és fejleszthetően a mai ember számára. -FÁ>>--
1.Az alkotmányozási helyzetről
Az Alkotmány nem kizárólag egy jogalkotói produktum, hanem egy ország életének keretét biztosító alapvető és élő szabályozás. Mára a rendszerváltozás utáni alkotmányos berendezkedés vitathatatlanul elveszítette legitimitását, támogatottságát. Annak ugyanis, hogy a tavaszi választásokon kétharmados törvényhozási felhatalmazottságot adott a kormánypártoknak, ráadásul úgy, hogy kettő kivételével az összes egyéni választókerületből elhozták a mandátumot, olyan következményei vannak, amely kilökte az alkotmányt a hétköznapokból. Mondjuk ki, ez rendkívüli helyzet, aminek a következményeit le kell vonnunk. A voksolás eredménye világos, és az oda vezető út is. A korábbi négy év csak úgy értékelhető, hogy lehetővé tette egy világosan elutasított kormánytöbbség hatalmon maradását. Azt, hogy a közjog milyen eróziót szenvedett ezalatt, egy február végi konferencián és az arról készült kötetben elég világosan kimutattuk.[1]
Új alkotmány?
A háttérben egy nagyon fontos esemény zajlik, amire nem fordítunk kellő figyelmet.
Ez az új alkotmány előkészítése. Több szempontból szeretnénk foglalkozni ezzel a témával:
- Miért kell nekünk új alkotmány, amikor egészen 1947-ig volt egy majdnem 800 évre visszatekintő alkotmányunk?
- Ha már új alkotmány, akkor ez mennyire biztosítja a jogfolytonosságot az 1947 előttivel?
- Milyen lesz az új államforma?
- Milyen lesz az új állam státusza: független, vagy EU tagállam?
- Mi fogja az új alkotmányt legitimizálni? Csak a 2/3-os többség, vagy esetleg népszavazás?
A sort lehetne már most tovább folytatni, hiszen minden kérdés további kérdéseket vet fel.
Mi szeretnénk a témának egy fórumot biztosítani, olyan szakértők megszólaltatásával is, akik egyébként nem kapnak szélesebb nyilvánosságot.
Legyünk tisztába azzal, hogy a tét hatalmas: ha egy viszonylag szabadon választott parlament egy olyan alkotmányt hoz, esetleg még egy népszavazással meg is erősíti, amelyik messzemenően nem felel meg a nemzeti érdekeknek, akkor nagyon hosszú ideig nekünk nem lesz mire hivatkozni, annál inkább az ellenségeinknek!
Az eddigi jelek sajnos mind ebbe az irányba mutatnak.
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- és JOGTUDOMÁNYI KAR
Dr. Salamon László elnök úrnak Alkotmány-előkészítő eseti bizottság
Tisztelt Elnök úr!
Felkérésének eleget téve mellékelten küldöm azokat az alapvető elveket és tételeket, amelyeket az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszéke az alkotmányozás megkezdett folyamatának alakításában, valamint céljainak és irányainak kijelölésében megfontolásra javasol.
A tanszéki vélemény mellett Dr. Sári János professor emeritus kérésére küldjük három tanulmányát, amelyeket a professzor úr az alkotmányozásban résztvevők szíves figyelmébe ajánl.
Budapest, 2010. szeptember 27.
Szívélyes üdvözlettel:
Dr. Dezső Márta
tanszékvezető egyetemi tanár
2. oldal / 2
