„Egy irgalmatlan nagy görbe orr, felette éles szemek, alatta ravasz ajkak mosolya, beárnyékolva két dugóhúzószerű hajfonat által, ezer rongyba foszló antic öltözet - valóságos mozaik - két sáros lábon ingó görbe hát, pintli és síp… ez a zsidó.”

— (Ónody Géza: Tiszaeszlár)

V. fejezet

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa

32/B. §(1) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.

(2) A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.

(3) Az országgyűlési biztos eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti.

1949. évi XX. törvény

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA

A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:

 

I. fejezet

Általános rendelkezések

Zétényi Zsolt

MAGYARORSZÁGON GYÖKERES ALKOTMÁNYREFORM KELL!

Amikor a magyar ember, s így a régi korok alkotmányjogásza alkotmányról és alkotmányosságról beszél, azon nem valamilyen kinyomtatott törvényszövegek többé-kevésbé kusza halmazát érti, hanem magát a magyar életet: annak adottként teremtett és elfogadott arculatát, karakterét, koronkénti vonulatait, alapvető jelenségeit, egyszóval, a magyar élet mibenlétét.

Levelemben szinte kizárólag azon szempontokkal foglalkozom, amelyeknek nem megfelelő figyelembevétele, mellőzése szerintem később jóvátehetetlen következményekkel járhat.

Javaslataim:

1. Az „új alkotmány" szóhasználat helyett az „alaptörvény" fogalmának visszahozatalát, visszahonosítását tartom jónak, mert az felel meg a több évszázados (inkább évezredes) magyarországi hagyománynak, a történeti alkotmány törvényekből és ( egyre kevésbé jelentős szokásokból) alakult szerves folyamatának

Prof. Dr. Torma András Intézetigazgató egyetemi tanár Miskolci Egyetem

Új Alkotmányt a Magyar Köztársaságnak[1]

Bevezetés

Az állami szerveződés több évezredes fejlődését figyelembe véve az állapítható meg, hogy a végrehajtó hatalmat megvalósító közigazgatás három sajátos (kifejezetten erre rendelt), de egymással szorosan összefüggő alkotóelemnek - a szervezetnek, a működésnek és a személyzetnek - az összessége.[2]

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék

 

A rendszerváltás óta a magyar közéletben időről időre felmerül egy új Alkotmány megalkotásának a gondolata.

Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Varga Zs. András:

Gondolatok Magyarország új alkotmányáról

--<<A kék hátterű szövegrészek Fáy Árpád megjegyzései: Itt kezdődik egy hozzászólás az alkotmányozáshoz. ez alatt a színvonal alatt csak a hivatali illetékesség pazarlásáról beszélhetünk.

Ebben az itt olvasható felfogásban még akár nemzetgyűlés is sorra kerülhet valahol a folyamat állomásaként. Ebben a megközelítésben kaphat értelmet annak felvetése, hogy a társadalomtudományok inspirálója lehet az alkotmányos gondolat, pontosabban az alkotmányosság mibenléte egyáltalán megfogalmazásra kerülhessen – érthetően és vitathatóan, megvédhetően és fejleszthetően a mai ember számára. -FÁ>>--

1.Az alkotmányozási helyzetről

Az Alkotmány nem kizárólag egy jogalkotói produktum, hanem egy ország életének keretét biztosító alapvető és élő szabályozás. Mára a rendszerváltozás utáni alkotmányos berendezkedés vitathatatlanul elveszítette legitimitását, támogatottságát. Annak ugyanis, hogy a tavaszi választásokon kétharmados törvényhozási felhatalmazottságot adott a kormánypártoknak, ráadásul úgy, hogy kettő kivételével az összes egyéni választókerületből elhozták a mandátumot, olyan következményei vannak, amely kilökte az alkotmányt a hétköznapokból. Mondjuk ki, ez rendkívüli helyzet, aminek a következményeit le kell vonnunk. A voksolás eredménye világos, és az oda vezető út is. A korábbi négy év csak úgy értékelhető, hogy lehetővé tette egy világosan elutasított kormánytöbbség hatalmon maradását. Azt, hogy a közjog milyen eróziót szenvedett ezalatt, egy február végi konferencián és az arról készült kötetben elég világosan kimutattuk.[1]

Új alkotmány?

A háttérben egy nagyon fontos esemény zajlik, amire nem fordítunk kellő figyelmet.

Ez az új alkotmány előkészítése. Több szempontból szeretnénk foglalkozni ezzel a témával:

  1. Miért kell nekünk új alkotmány, amikor egészen 1947-ig volt egy majdnem 800 évre visszatekintő alkotmányunk?
  2. Ha már új alkotmány, akkor ez mennyire biztosítja a jogfolytonosságot az 1947 előttivel?
  3. Milyen lesz az új államforma?
  4. Milyen lesz az új állam státusza: független, vagy EU tagállam?
  5. Mi fogja az új alkotmányt legitimizálni? Csak a 2/3-os többség, vagy esetleg népszavazás?

A sort lehetne már most tovább folytatni, hiszen minden kérdés további kérdéseket vet fel.

Mi szeretnénk a témának egy fórumot biztosítani,  olyan szakértők megszólaltatásával is, akik egyébként nem kapnak szélesebb nyilvánosságot.

Legyünk tisztába azzal, hogy a tét hatalmas:  ha egy viszonylag szabadon választott parlament egy olyan alkotmányt hoz, esetleg még egy népszavazással meg is erősíti, amelyik messzemenően nem felel meg a nemzeti érdekeknek, akkor nagyon hosszú ideig nekünk nem lesz mire hivatkozni, annál inkább az ellenségeinknek!

Az eddigi jelek sajnos mind ebbe az irányba mutatnak. 

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- és JOGTUDOMÁNYI KAR

Dr. Salamon László elnök úrnak Alkotmány-előkészítő eseti bizottság

Tisztelt Elnök úr!

Felkérésének eleget téve mellékelten küldöm azokat az alapvető elveket és tételeket, amelyeket az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszéke az alkotmányozás megkezdett folyamatának alakításában, valamint céljainak és irányainak kijelölésében megfontolásra javasol.

A tanszéki vélemény mellett Dr. Sári János professor emeritus kérésére küldjük három tanulmányát, amelyeket a professzor úr az alkotmányozásban résztvevők szíves figyelmébe ajánl.

Budapest, 2010. szeptember 27.

Szívélyes üdvözlettel:

Dr. Dezső Márta

tanszékvezető egyetemi tanár

A hírt Szilvásy László, a Piarista Rend Magyar Tartománya tartományfőnökségének titkára közölte.

Bulányi György a piarista fenntartású Kegyestanítórendi Tanárképző Főiskolán (1936-1943), illetve a Pázmány Péter Tudományegyetemen (1938-1943) magyar-német szakon végzett. 1943-ban szentelték pappá a piarista rendben.