„…Hogy hazánkban is mindig veszélyesnek és tűrhetetlennek ismertetett a zsidóság, bizonyítja az, hogy már az 1578-ik IItc3.§-a sürgeté, hogy a ’sidók minél előbb kimenjenek a honból, s addig is kétszeresen fizessék a keresztényekre rótt közadót és többi terheket…”
Címoldal
Megjelent Eduardo utolsó könyve, a "Szabadságharcos kézikönyve" munkacímen futó mű, mondhatom alapmű. Megvásárolható a Kapu szerkesztőségében (http://www.kapu.cc).
A nemzeti ellenállás alapművének számító könyv hamarosan a sajtóban is bemutatásra kerül. Alább az ajánló, még alább a címlap.
A magyar történelmi családok Nobilitas Carpathiae elnevezésű felvidéki civil szervezet a múlt év decemberében kidolgozott egy állásfoglalást a magyar Országgyűlés Alkotmány-előkészítő Eseti Bizottságának 2010 december elején közzétett „Magyarország alkotmányának szabályozási elvei” című anyagával kapcsolatban. Nobilitas Carpathiae polgári társulás állásfoglalása az alkotmányos jogfolytonosság helyreállítása ügyében:
Tisztelt Országgyűlés, tisztelt Magyar Nemzet!
Az adminisztrátor szerette volna a nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos vitában eligazodni, ezért megkérte egy jogász barátját, hogy foglalja össze laikusok számára is érthetően a lényeget. Az alábbiakban ez az összefoglaló tanulmány olvasható:
Kedves Péter!
Ígéretemnek megfelelően a jogi érvényesíthetőség szempontjából összefoglalom a kötelező magánnyugdíjpénztárak társadalmi csapda voltát. A Fidesz még idejében felismerte, hogy mekkora veszélyt jelentenek az ország önállóságára nézve a kötelező magánnyugdíjpénztárak.
Az eltelt 20 év egyik legnagyobb csalása a privatizáció volt. A privatizáció alapját a kárpótlás intézménye jelentette, ami tulajdonképpen az emberek becsapását tette legálissá. Mindez jogilag úgy nézett ki, hogy az alkotmány rögzítette a tulajdonhoz való jogot. Erre való hivatkozással vezették be a kárpótlás intézményét amit az Alkotmánybíróság úgy értelmezett, hogy az állam ne materiálisan adja ki (pl: föld, ház, üzlet), hanem az állam belátása szerint értékpapírban, járadékban vagy szolgáltatásban adjon kárpótlást a volt tulajdonosoknak. Ezzel az alkotmány alapján alanyi jogként megjelenő tulajdonjogot a Polgári Törvénykönyv kötelmi jogrendszerébe emelte át a kárpótlási jegyekkel az egész jóvátételi szándékot. Ez jogilag nehéz helyzetbe hozta a volt tulajdonosokat, mert az alanyi jogot, amit a Földhivatal közhiteles nyilvántartása alapján egyszerűen lehetett érvényesíteni, a kötelmi jog bonyulult útvesztőibe irányította át az Alkotmánybíróság (Sólyom Lászlóék).
A befizetett pénz a pénztár tulajdona.
A pénztártagokat nem a befizetett összeg illeti meg, hanem az annak célját jelentő szolgáltatás (nyugdíj). A befizetett pénzt a kötelező magánnyugdíjpénztár használja, szedi a hasznát, rendelkezik vele, olyannyira, hogy az összeg a pénztár könyveiben jelenik meg mint saját forrása. A pénztártagok csak abban dönthetnek, hogy a pénztár mibe fektesse a járulékukat (egyszerű embernek nehéz lekövetni a teljesülés vagy meghiúsulás okát). A befizetőknek abba nincs beleszólásuk hogy az intézmény (magánnyugdíjpénztár) ko nkrétan hogyan használja föl az összeget.
Ennek következtében amikor az állam megszünteti a magánnyugdíjpénztárakat, nincs a befizetőket érintő tulajdonelvonás, csupán egy másik szereplő lép be ebbe a kötelezővé tett sajátos kapcsolatba. Jogilag abszurd egy magánnyugdíjpénztárba való belépés kötelezővé tétele. A befizető szerződéses szabadságáról ugyanis a kötelező jelleg miatt nem lehet szó. Ennek következtében nem a pénztár és a befizető szerződéses viszonya a meghatározó ebben az abszurd helyzetben, hanem a kötelezésről szóló közjogi rendelkezés. Az abszurditást csak fokozza az a csapda, hogy a kötelező magánynyugdíjpénztárakat működtető bankok csődje, veszteséges működése esetén a pénzüket elvesztőknek ki fizetne nyugdíjat, ki gondoskodna róluk?
Jogilag az államnak kell helytállnia, nyugdíjat fizetnie, mert ő kötelezte a befizetőket a magánnyugdíjpénztárba való belépésre. Ez a helyzet időzített bombaként ketyegett a bankokat megadóztató, s ezzel az emberek terheit megkönnyítő Fidesz kormány alatt.
A kötelező magánynyugdíjpénztárak a bankok részéről olyan zsarolópotenciált jelentenek a mindenkori kormányokkal szemben mindenképpen nemzeti érdek megszüntetni.
Az érthetőség kedvéért példákkal szemléltetem a fentieket:
- Az a tulajdonos, akinek 20 hektár földje volt amit a kommunisták elvettek, kisajátítottak, nem kaphatta vissza kárpótlásként csak kárpótlási jegyet kaphatott, amivel licitálhatott arra földre, ami a telekkönyvi nyilvántartás szerint alanyi jogon eredendően az övé volt. A licitálás másr kötelmi (szerződéses jogviszony) körébe tartozott, ezért szinte semmi esélye sem volt hogy visszakapja a saját földjét.
- A nyugdíjjárulék befizetését az állam írta elő, de az összeget a magánnyugdíjpénztárak kapták meg és a befizetett pénzzel sajátjukként rendelkeztek. A befizetett nyugdíjjárulék után az állam alanyi jogon nyugdíjat biztosít, ugyanakkor a kötelező magánnyugdíjpénztár csak abban az esetben fizet nyugdíjat kötelmi (szerződéses) viszony alapján, ha van rá pénze. Az államot nem engedik csődbe menni (EU tagország) a magánnyugdíjpénztárak maguk is csődbe mennek ha hasznuk van belőle.
Üdvözlettel: Laci
DICSEKEDHETNEK A TELJESÍTMÉNYÜKKEL:
Lejtő..... Ki volt hatalmon jellemzően ez alatt a 20 évben? (4 év MDF + SzDSz; 4 év MSzP + SzDSz; 4 év FIDESz; 8 év MSzP + SzDSz)
Magyarország népessége:
1989-ben: 10 millió 374 ezer fő
2009-ben: 10 millió 016 ezer fő
Magyarország külső adóssága (bruttó):
1989-ben: 21 milliárd USD
2009-ben: 225 milliárd USD
Nyilvántartott munkanélküliek száma:
1989-ben: mintegy 30 ezer fő
2009-ben: mintegy 470 ezer fő
Létminimum alatt élők száma:
1989-ben: mintegy 900 ezer fő
2009-ben: mintegy 3 millió 300 ezer fő
Hajléktalanok száma (becsült adat):
1989-ben: 5-10 ezer fő
2009-ben: 50-70 ezer fő
Újépítésű lakások száma:
1989-ben: 51 ezer 500 db.
2009-ben: 28 ezer 400 db.
Házasságkötések száma:
1989-ben: mintegy 70 ezer
2009-ben: mintegy 42 ezer
Válások száma:
1980-as évek: 1000 házasságkötésre 350 válás
2000-es évek: 1000 házasságkötésre 590 válás
Élve születések száma:
1989-ben: mintegy 127 ezer
2009-ben: mintegy 96 ezer
Házasságon kívül született gyermekek száma:
1980-as évek: minden nyolcadik gyermek született házasságon kívül
2000-es évek: minden harmadik gyermek született házasságon kívül
Összes bűncselekmények száma:
1989-ben: mintegy 225 ezer bűneset
2009-ben: mintegy 410 ezer bűneset
Befejezésül még egy jelzésértékű számadat: Bogár László közgazdász szerint, a jelenlegi átlagos 120-130 ezer forintos havi fizetés vásárlóértékét tekintve ("folyó áron") annyit ér, mint az 1978-as átlagos munkabér, vagyis 3600 forint...
"Magyarország országgyűlése mindmáig nem határozta meg a mai magyar államnak sem a történelmileg létezett magyarországi alkotmányos államrendszerekhez, sem az önkényuralmi kommunista rendszerhez való viszonyát. Enélkül nincsen igazi legitim uralom."
--<<A kék betüvel írt megjegyzések Fáy Árpádtól származnak.>>--
Zétényi Zsolt kiváló tanulmánya:
A történeti alkotmány időszerűsége (2010 Adventjén)
A „Magyarország alkotmányának szabályozási elvei” c. irat a diktatúra önkéntes beismerő vallomása
Az EU és a NATO láthatóan rövidesen bekövetkező széthullása miatt reális lehetősége van a magyarságnak arra, hogy ne a megbukott liberális-kapitalista diktatúrát kiszolgáló „Magyarország alkotmányának szabályozási elvei”[i][i]
(továbbiakban: „szabályozási elvek”) legyenek Hazánk társadalmi együttélési szabályának (jogrendszerének) meghatározói, hanem az állam és az ember szabadságát visszaadó, a szabadság feltételeit biztosító és megvédésének kötelezettségét előíró Szent Korona Értékrend.
Magyarország alkotmányának szabályozási elvei
--<<A kékbetűs kommentárok Fáy Árpádtól származnak >>--
1. Az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés, mint a nemzet képviseletére hivatott testület. Az alkotmány Magyarország legfontosabb jogforrása, a jogrend alapja ugyanakkor nem csak jogszabály, hanem olyan élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk. Legyen rövid, tömör és az alkotmányos elvek megfogalmazásában emelkedett. Megszövegezésénél arra kell törekedni, hogy ne szoruljon gyakori módosításra.
160 év küzdelme a pénzügyi függetlenségért. Tatár József tanulmánya.
A Párizsban 1848. február 24-én kitört a forradalom híre március 3-án ért Pestre, és ez hír az 1816 óta szilárd pénzügyi állapotot alapjaiban ingatta meg Magyarországon.
XIII. fejezet
A választások alapelvei
71. §(1) Az országgyűlési képviselőket, az Európai Parlament képviselőit, a helyi önkormányzati képviselőket, valamint a polgármestert és a fővárosi főpolgármestert a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják.
(2) A megyei közgyűlés elnökét a megyei közgyűlés tagjai titkos szavazással választják. A megyei közgyűlés elnökévé magyar állampolgár választható.
IX. fejezet
A helyi önkormányzatok
41. §(1) A Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik.
(2) A főváros kerületekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók.
42. §A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása.
19. oldal / 21
Költözés
Amíg folyik a honlap költöztetése, addig az alábbi linken elérhető a régi honlap tartalma.