„…Hogy hazánkban is mindig veszélyesnek és tűrhetetlennek ismertetett a zsidóság, bizonyítja az, hogy már az 1578-ik IItc3.§-a sürgeté, hogy a ’sidók minél előbb kimenjenek a honból, s addig is kétszeresen fizessék a keresztényekre rótt közadót és többi terheket…”

— (Ónody Géza: Tiszaeszlár)

  • Címoldal

Címoldal

"Magyarország országgyűlése mindmáig nem határozta meg a mai magyar államnak sem a történelmileg létezett magyarországi alkotmányos államrendszerekhez, sem az önkényuralmi kommunista rendszerhez való viszonyát. Enélkül nincsen igazi legitim uralom."

--<<A kék betüvel írt megjegyzések Fáy Árpádtól származnak.>>--

Zétényi Zsolt kiváló tanulmánya:

A történeti alkotmány időszerűsége (2010 Adventjén)

 

A „Magyarország alkotmányának szabályozási elvei” c. irat a diktatúra önkéntes beismerő vallomása



Az EU és a NATO láthatóan rövidesen bekövetkező széthullása miatt reális lehetősége van a magyarságnak arra, hogy ne a megbukott liberális-kapitalista diktatúrát kiszolgáló „Magyarország alkotmányának szabályozási elvei”[i][i]

(továbbiakban: „szabályozási elvek”) legyenek Hazánk társadalmi együttélési szabályának (jogrendszerének) meghatározói, hanem az állam és az ember szabadságát visszaadó, a szabadság feltételeit biztosító és megvédésének kötelezettségét előíró Szent Korona Értékrend.

Magyarország alkotmányának szabályozási elvei

--<<A kékbetűs kommentárok Fáy Árpádtól származnak >>--

1. Az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés, mint a nemzet képviseletére hivatott testület. Az alkotmány Magyarország legfontosabb jogforrása, a jogrend alapja ugyanakkor nem csak jogszabály, hanem olyan élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk. Legyen rövid, tömör és az alkotmányos elvek megfogalmazásában emelkedett. Megszövegezésénél arra kell törekedni, hogy ne szoruljon gyakori módosításra.

160 év küzdelme a pénzügyi függetlenségért. Tatár József tanulmánya.

A Párizsban 1848. február 24-én kitört a forradalom híre március 3-án ért Pestre, és ez hír az 1816 óta szilárd pénzügyi állapotot alapjaiban ingatta meg Magyarországon.

XIII. fejezet

A választások alapelvei

71. §(1) Az országgyűlési képviselőket, az Európai Parlament képviselőit, a helyi önkormányzati képviselőket, valamint a polgármestert és a fővárosi főpolgármestert a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják.

(2) A megyei közgyűlés elnökét a megyei közgyűlés tagjai titkos szavazással választják. A megyei közgyűlés elnökévé magyar állampolgár választható.

IX. fejezet

A helyi önkormányzatok

41. §(1) A Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik.

(2) A főváros kerületekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók.

42. §A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása.

V. fejezet

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa

32/B. §(1) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.

(2) A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.

(3) Az országgyűlési biztos eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti.

1949. évi XX. törvény

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA

A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:

 

I. fejezet

Általános rendelkezések

Zétényi Zsolt

MAGYARORSZÁGON GYÖKERES ALKOTMÁNYREFORM KELL!

Amikor a magyar ember, s így a régi korok alkotmányjogásza alkotmányról és alkotmányosságról beszél, azon nem valamilyen kinyomtatott törvényszövegek többé-kevésbé kusza halmazát érti, hanem magát a magyar életet: annak adottként teremtett és elfogadott arculatát, karakterét, koronkénti vonulatait, alapvető jelenségeit, egyszóval, a magyar élet mibenlétét.

Levelemben szinte kizárólag azon szempontokkal foglalkozom, amelyeknek nem megfelelő figyelembevétele, mellőzése szerintem később jóvátehetetlen következményekkel járhat.

Javaslataim:

1. Az „új alkotmány" szóhasználat helyett az „alaptörvény" fogalmának visszahozatalát, visszahonosítását tartom jónak, mert az felel meg a több évszázados (inkább évezredes) magyarországi hagyománynak, a történeti alkotmány törvényekből és ( egyre kevésbé jelentős szokásokból) alakult szerves folyamatának