"Nagy kéréssel fordulok RÁKOSI elvtárshoz:…ártatlanul…szenvedtem 10 hónapon keresztül, ártatlanul és indokolatlanul szenvedett a családom is, de rehabilitálva mégsem lettem, sőt, szabadulásom óta újabb igazságtalan ítéletek sújtanak…Kérem azonban, Rákosi elvtárs, ne értsen félre; én nem azért érzem a Párthoz tartozónak magam, mert a Pártban vannak még olyan személyek is, akiket inkább a becsvágy fűt, mint a lelkesedés a munkásosztály ügy iránt – nem!...azért akarok a Párt tagja maradni, mert ugyanabból a különös anyagból vagyok gyúrva, mint a többi kommunista, …nem tudok másért élni, mint a Párt!...Kérem, Rákosi elvtárs, bízzon bennem, és én nem fogok segítségére méltatlannak bizonyulni…"
Két éve történt, hogy május 25-én Albert Évát elkísértük utolsó földi útjára. Kulcsoljuk imára kezünket és gyújtsunk egy szál gyertyát Éva emlékére.
Mivel tudjuk, hogy Neki is nagyon fájt TRIANON, ezért az alábbi vers is aktuális.
Boldogasszony áldásával.
A magyarok ősi hitvilágának igazi gyökere és kútja a Boldogasszony tisztelet.
A hitvallás jelenti, hogy mit gondolunk, mit érzünk a bennünket körül vevő világról – ez mozgatja érzelmeinket, gondolatainkat, cselekedeteinket.
A Boldogasszonyság nem más, mint a Teremtő Élet biztonságot adó fényének örök óhajtása. Minden ember eredendően lelkében hordja Őt.
AZ „ISTENFOGALOM” KÉT LEGFŐBB ISMERTETŐJE:
EMBERFELETTISÉG, ÖRÖKKÉVALÓSÁG
Őseink, elődeink a Termékenység és a Fényvallás követői voltak.
A Fény a Teremtő erő, mint örökvilágosság az Isten Törvényes Tudása és
Boldogasszonyunk anyai szeretete.
