„Egy irgalmatlan nagy görbe orr, felette éles szemek, alatta ravasz ajkak mosolya, beárnyékolva két dugóhúzószerű hajfonat által, ezer rongyba foszló antic öltözet - valóságos mozaik - két sáros lábon ingó görbe hát, pintli és síp… ez a zsidó.”

— (Ónody Géza: Tiszaeszlár)

Írásom tárgyát képező híres, hirhedt épületet a XII. kerületben Szabó filmrendező építette. Elképzelése szerint rendeltetésszerűen filmbemutatásra alkalmas módon alakította ki, de a filmgyártás privatizálása nem ezen elképzelés mentén alakult, ezért célját nem tölthette be. A környéken lakók ízlésével nem találkozott, így azt egyszerűen pajtának nevezték el. A második tulajdonos egy német ember lett, de ő sem tudott vele mit kezdeni, ő is eladta. A harmadik tulajdonos költséges, nagy átalakításokat végzett az épületen. Elhíresült például az utcáról is látható óriási méretű, parlamentre néző kilátással kialakított fürdőszoba. A karácsonyi ünnepek idején vette birtokba a tulajdonos Draskovics úr családja. Nem sokáig élhettek itt, csak rövid ideig mutatkoztak, így lakói is az épülettel együtt a hétköznapi élet közönyébe merültek.

Nem úgy egy vasárnapi hajnalon,amikor a rádióban bemondták, hogy az éjjel tűz volt, egy miniszter házában gyújtogatás történt, ezért politikusok házai elé rendőri védelmet vezényeltek ki. Címeket nem mondtak, én mégis 7 órakor a hétvégi hajnali álmából kiugrattam a közelben lakó fiamat, ugyan nézné meg, mi történt a Draskovics-háznál. Valóban, még füstölgő, leégett tetejű házat talált néhány közelben lakó sopánkodóval. A később érkező szomszéd, Vizi E Szilveszter is csak ennyit szólt, Jézus, Mária, és őket sem a tűzoltók szirénázása ébresztette. A tűzoltók teljes csendben végezték a munkájukat!És még a Magyarok Nyilairól is csak később esett szó. Én másnap, azaz hétfő reggel mentem fölfelé, 8 órakor az unokáim felügyeletét ellátni. Erős füstszag volt és az ott posztoló rendőrrel váltottam pár mondatot, az egyik éppen az autóból kiszállva macskásodás elleni rövid sétáját végezte. Tőle tudtam meg, hogy az éjjel is tűz volt, most a földszinten égtek bútordarabok. A két rendőr egyébként az épület védelmére 3 hónapra lett kivezényelve a Szombathelyi rendőrségtől. Biztosítottam ,hogy a gyújtogatókat nem a Magyarok Nyilai soraiban kell keresni, sokkal inkább az épülethez tartozó belső körökben. A rendőr elmondta, hogy ő nem nyilatkozhat,bárkivel szóba elegyednie is tiltott, de biztosított, hogy ők sem hülyék, tisztában vannak a helyzettel.

Magam is XII. kerületi lakó lévén az Önkormányzathoz levelet írtam, mint egy hétfő reggeli szemtanú, hogy ez egy erdős, nyílt terepen a közbiztonságot veszélyeztető helyzet, kérem, hogy különösen nagy figyelmet tanúsítsanak az ügyben. Választ nem kaptam, mégis ez a levél tette lehetővé, hogy további biztos helyről származó értesüléseket szerezhessek. Történt ugyanis, hogy egy rendőrségi, vagy ügyészségi nyomozó felkeresett; eljönne hozzám az Önkormányzatnál talált bejelentésem kapcsán, hogy mint szemtanút kihallgasson. Így is történt, tehát kezembe került a levelem, melyet”intézkedést nem igényel” felirattal ad acta helyeztek az illető dossziéba, onnan emelte ki a nyomozó. Elmondtam, hogy bár félreérthető lehetett, nem a gyújtogatásnak voltam szemtanúja, az éjjel 2 órakor történt, és ekkor az éjjel szintén diszkréten kivonuló tűzoltók mellé még a TV2 riporterei is odasomfordáltak,hogy dokumentálják a gyújtogatást. Sajnálatukra persze a lényegről lekéstek, a Magyarok Nyilainak tűzszerészeit még ők sem tudták tetten érni, de ilyen apró hiányosság az eredményességet illetően elhanyagolható. /Szerintük/

A nyomozótól szerzett további információim:Az épület a közúti járdától a garázson, a 4 szinten keresztül a felső szintig fel volt locsolva benzinnel, és még 17 db töltött benzinkanna is volt a garázsban. Mi ez, ha nem közveszély okozás? Azt is elmondta, hogy 360 MFt-ot igényelt a károsult és –mivel az eredeti biztosító nem vállalta a nyilvánvaló csalást- új biztosító céget kellett keresni. Ha megkapta az összeget, éljen vele olyan boldogan, ahogy megérdemelte! Hogy az eset el lett sikálva, becsületükre mondva- nem a nyomozást végző személyeken múlott, ezt a „kihallgatás „ alapján megítélhetően állíthatom. Közben persze hangoztatták, hogy már nem Draskovics a tulajdonosa, mutyizott e valakikkel, az ő dolga, azért persze az említett rendőrök őrizték az épületet egy darabig. Próbáltuk ezt nyilvánosságra hozni, ezért napokig a bokrok mögé kellett rejtőzködni az éjt, napot autójukba „lakó” rendőröknek, majd eltűntek. A sérült házra bontási engedélyt sem adtak ki, de mégis lebontották, hogy a nyomokat mielőbb eltűntessék. Úgy emlékszem, ez 2009 telén történt,miközben nagy hóeséssel küzködtek gépek, emberek. Ez dokumentálva lett, és a 2010-es választások előtt a FIDESZ kezeihez került, de ijedtükben még megköszönni sem merték, úgy került ad acta a tűzbe/?/.

Ebben a fejezetben még személyesebben nyilatkozom, ha ez börtönnel is járna; Budaházi György igenis szervezkedett azért, hogy a Szabadság-téri Szovjet emlékművet bontsák le! És ha tehettem, mindig ott voltam és ezek nem mindig voltak sima illetve a zaklatások miatt semmi esetre sem voltak békés tűntetések. Ennek az építménynek régen nem szabadna ott állnia. Tudni kell róla, hogy ezt a Szovjet Hadsereg katonáival emeltették, eredeti felirata pedig az utolsó csatlós leigázása feletti győzelmet hirdette. A helyszíne még beszédesebb. Az ország trianoni szétszaggatása után az elcsatolt vármegyékből összehordott földek szent dombja volt ez, amelyiken az Országzászló lengett Napokban találkoztam egy idős emberrel, aki fájdalmas emlékként mesélte, hogy kis-cserkészként díszőrséget állhatott a zászló mellett. Ma a bontása ellen ürügyként Putyinra hivatkozni minden eddigi kormánynak szegénységi bizonyítványa, persze főleg a négy, magát jobboldaliként meghatározónak. Ha ez a mű nem állna, nem lett volna szükség a sokat vitatott,és támadott emlékműre/tisztelet Szakály történész Úrnak, és minden alkotónak/ Nem kellett volna továbbá , neveket nem is említve, hogy kik által létesített zsidó utcai múzeum sem, ami, meggyőződésem szerint kegyeletromboló, jó ízlés ellen való volt ,minden magyarként gondolkozó embert sérthetett , lehet akár magyar, akár zsidó. Az elbontás miatti nagy felháborodáson pedig már régen túl lennénk éppen úgy, mint a Tisza Istvánon, Akit –láss csodát!- Andrássy Gyula is követhetett.

Mindezeket írtam pedig a Budaházit példásan elitélő büntető perre, amit a 20 évről emberiességből 13 évre mérsékelt a T Bíróság. Hogy a vádpontok mik voltak? Mik voltak, és ki emlékszi rá, és HOGYAN, az teljességgel mellékes… Nekem persze nem! Egész bensőmben megrendített , majd szétvet ez a kapitális igazságtalanság Ezért köptem ki önvédelemből a fenti sorokat. Bocs, remélem, azért követhető.

Budapest, 2016. szeptember 19.

Dr. Nagy Ferencné
nyugdíjas villamosmérnök