„A magyar végzet abban rejlik, hogy örökké elvétjük az időmértéket… Mindig abban bízunk, hogy intézkedik a Magyarok Istene, és a történelem megvár minket, pedig az megy a maga útján… Aztán bűnbakot keresünk, átkozódunk meg búsulunk… valami hiányzik belőlünk: a bátorság az önismeretre.”

— (Féja Géza: Visegrádi esték)

 

Bem szobor“Igazságot, önrendelkezést és békét Kárpátalja népeinek! 
 
Ezért, a magyar külügynek fel kell vetni a különböző európai fórumokon, Kárpátalja békés területi revízióját."
 
„A hit pedig, a remélt dolgoknak, valóságként való elfogadása,
és a nem látott tények felől, a magunk meggyőzése”
 
- Deák Ferenc igy fogalmazott:
„Amit erő vagy hatalom elvesz, azt idő és szerencse visszaadhatják.
De, amiről a nemzet önként lemondott, annak visszaszerzése kétséges.”
 
A Biblia erről beszél:
„De, mi nem a meghátrálás emberei vagyunk, hogy elvesszünk,
hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk”
 
Egy ugyancsak komoly könyv így int, bátorít minket:
 
„Beláthatatlanok az ember távlatai
- csak ámulhatunk rajtuk -
Felmérni azonban, képtelen vagyunk őket.”
(Alexandr. Szolzsenyicin a 20. század tragédiájának nagy orosz elbeszélője)
 
 

Petíció Kárpátaljáért
Revíziós tüntetés lesz Kárpátalja Népeiért a
Külügyminisztérium előtt

A kárpátaljai Magyarság végveszélybe került. Aki tehette elmenekült, az otthon maradt férfiakat az utcán fogdossák össze és ágyútölteléknek viszik a frontra, Közösségi jogaiktól megfosztották őket, Kárpátaljára özönlenek a kelet-ukrajnai menekültek, megváltoztatva e térség etnikai összetételét.

    kárpátalja

Ilyen körülmények között szükséges a magyar állam határozott fellépése a kárpátaljai magyarok és az ott élő magyaroroszok, azaz ruszinok védelmében, amely népnek az etnogenezise a Magyar Királyságban ment végbe, és amelynek a puszta létét is letagadja a kijevi rezsim.

A Lelkiismeret '88 csoport a Magyarok Világszövetsége támogatásával tüntetésre hív minden magyar hazafit. A tüntetés keretében megkísérlik egy Szijártó Péter külügyminiszternek címzett petíció átadását.

A rendezvény főszervezője Gyetvay György Gergely, az MVSZ Fővárosi Szervezetének elnöke, báró Perényi Zsigmond leszármazottja, akinek egyik felmenője a XX. század derekán visszacsatolt Kárpátalja kormányzója volt.

A tüntetés időpontja: 2023. február 27., hétfő 18 óra

Helyszín: Budapest, II. kerület, Bem tér, a Külügyminisztérium épülete előtt

Add tovább, és tarts velünk!

 

DICSŐSÉG A HŐSÖKNEK

A budavári kitörés a hősiesség, és nem az ideológiák megtestesítője. Olyan katonai, emberi hősi cselekedet, amelyre méltán lehet büszke a magyar nemzet!

A becsület napja, avagy a budavári kitörés kapcsán nácizni és fasisztázni nem csak rendkívül történelmietlen, hanem nagyon embertelen és gusztustalan dolog is.

Az előző évszázadokban a hősies ellenfelet is megbecsülés övezte, legyen szó akár a magyarországi török hódításról, a katonának, a hősnek és az ártatlan embernek minden normális társadalomban kijár az őt megillető főhajtás és tisztelet!
Azok, akik most megint a hőseinkre való emlékezést használják fel arra, hogy fasisztázhassanak, nácizhassanak és vérben forgó szemmel gyűlölködhessenek, ismételten kiállítják magukról a bizonyítványukat:

Megerősítik azt a tényt minden gondolkodó emberben: hogy nem lehet Magyarországon közeledésről, megbékélésről, egymás kölcsönös elfogadásáról beszélni. 

Ha nincs a budavári védők hősiessége, és nincs az össznépi ellenállás, akkor Közép- és Nyugat-Európa térképét egészen máshogyan rajzolták volna át 1945 után, és azok, akik ez ellen ágálnak, megtapasztalhatták volna a nyugati jólét helyett ugyanazt a bolsevik terroridőszakot, amely főleg a zsidó származású terrordiktátor, Rákosi Roth Manó uralkodása alatt Magyarországon is bekövetkezett.

Az Örökzöld Október Egyesület és a Lelkiismeret’88.Egyesület az idén is megemlékezett a Budapest várát körülvevő szovjet ostrom gyűrűből kitörő katonákról, hősökről. E nap a Becsület Napja, melyről minden magyarnak kötelessége megemlékezni a hősökről!

Kis csapatunk a Szél Kálmán téren találkozott. Láttuk ott, hogy minden útkereszteződésben 4-5 rendőrautó várakozott és egyeseket igazoltattak a rendőrök. Az Ostrom utca felső szakaszán a Bécsi kapuig sűrű rendőrautó és rendőr sorfal állt. Többszöri rendőri kérdés után jutottunk csak tovább. (hová megyünk rendezvényre?) Bécsi kapuhoz érve szörnyülködve láttuk, hogy a kapu tetején az antifák üvöltöztek :--„itt vannak az oroszok, adjátok meg magatokat!” stb. Csörömpöltek és lengették a vörös csillagos zászlóikat.

A szemben levő evangélikus templom homlokzatához húzódva sűrű sorban álltak és zajongtak, üvöltöztek az antifák -- kb. 200 fő – maguk előtt tartva a nagy transzparenseket. Miattuk lezárták a várban levő Kapisztrán térhez vezető utakat. Tönkretették a várba igyekvő több ezer turista napját, lehetetlenné tették a hősökről való megemlékezést! Szomorú szívvel fordultunk vissza, megélve azt, hogy saját hazánkban mi vagyunk a „kirekesztettek”. Ez érthetetlen!!

Elgondolkoztat ez a helyzet: -- az antifákat miért nem vegzálják, mint anno a Magyar Gárdát? Európa több országában terrorszervezetnek minősítették őket. Idehaza semmi. Pedig már tavaly is vegzálták ugyanezen rendezvény megemlékezőit.

Vajon a február 10-11-én félholtra vert, megkéselt, kórházban fekvő MAGYAR embereket mikor és melyik állami "méltóság" fogja meglátogatni és nyíltan elítélni a magyar emberek elleni nyílt erőszakot?

A bűnöző antifákat, miért nem tiltják ki az országunkból? Miért kell nekünk ezt eltűrni?

Nem az érték a mérték?

VideoCapture 20230212 134050 1000A kulturális túránk meghiúsult ugyan, de a Krisztina körúti hősi halált halt honvédek emléktáblájánál a két egyesület vezetője méltatta a hősies helytállást.

Végezetül tiszteletünk jeléül elhelyeztük koszorúinkat.

A megemlékezést himnuszainkkal zártuk.

 

Ezután a L’88. csoportból még voltak, akik vállalták, hogy a Budai hegyekben levő katona síroknál egy – egy mécsest helyezzenek el.

Útvonal: Törökvészi út 11-es busz végállomástól a Nyék hegyen keresztül a Szép Juhászné vasúti megállóig, a Pálos romokig 3.5 óra.

DSC03874 1000  DSC03869 1000

Wass Albert képAz ÚR 2023. esztendejében, Jégbontó havának (február) 19. napján, vasárnap 17 órai kezdettel

A Hazatérés Temploma, Szabó Dezső Katakombaszínházban

Budapest, Szabadság tér

 WASS ALBERT, az erdélyi költő- és írófejedelem születésének 115. és halálának 25. évfordulóján műveit felidézve emlékezünk rá, Csillagvirágok című rendezvényen.

Fellépnek: Ambrus Károly (tárogató, furulya) ; Dévai Nagy Kamilla (előadóművész); Incze József (színművész);  Incze Máté (színművész); Kisfalusi Lehel (színművész);  Szentpéteri Eszter (műsorvezető); Gula Léna (isk. tanuló)

Az emlékműsort összeállította és a szereplők számát gyarapítja:

Csabai János (színész, rendező)

Belépőjegy nincs, de támogatási hozzájárulást köszönettel ELFOGADUNK.